2014. szeptember 13., szombat

Inside...




Sziasztok!
Második hete hogy tart a suli... Túléltük!;D
Az ír manó ma ünnepli a 21. szülinapját... Vajon milyen tortája lesz? Ugyan a buli már múlt héten meg volt tartva, remélem ma is nagyon jól érzi magát!
A lényeg, hogy NAGYON boldog szülinapot Niall! 
#HappyBirthdayNiall





Niall Horan szemszöge:

- Harry sajnálom!- mondtam halkan. Rám se hederített, meg sem fordult, le sem lassított. Ugyan olyan nagy léptekkel haladt előttem mint eddig. Elegem lett belőle. Elhihetné, hogy nem direkt drogoztam be magam, én sem tartottam viccesnek hogy egy szemét telepen tértem magamhoz, de inkább nem szóltam, mert most nem csak az a baja. Amióta kijöttünk Dan irodájából, még lenéző tekintetekkel sem bombáz. Zavarja ami benn történt, de az szintén nem az én hibám. Dühösen lassítottam a tempómon, nem fogok csak azért kapkodni, hogy a fiúk ne jöjjenek rá, úgyis kiderülne. Amúgy is hazatalálok egyedül, szóval nem kell utána rohangálnom. Fel sem tűnt neki, hogy nem vagyok a közelében, ugyan olyan gyors tempóban haladt tovább.
Kinyitottam a bejárati ajtót, és levettem a cipőm. Tudtam hogy mind a nappaliban ülnek, és hogy Harry már rég elmesélt mindent. Egy nagy levegőt vettem és beléptem a szobába. Csend volt, mindenki a gondolataiba merült, egyedül Liam nézett fel rám, és egy apró mosoly jelent meg az arcán. Egy kicsit megnyugtatott, és inkább mellé ültem le. Lou mellett volt még üres hely, de nem voltam biztos benne, hogy ő hogy reagált, így maradtam Liamnél.
- Niall, mi történt?!- nézett rám Zayn nyúzott tekintettel. Lopva Harryre pillantottam, majd elkezdtem mesélni az én szemszögemből. 
- ... És akkor Chloe leült, és bele akart inni az innivalójába, de Harry majdnem kiverte a kezéből.  Elkezdtek veszekedni hogy vajon beletett-e valamit Taylor, én pedig szomjas voltam. Az én üdítőm már elfogyott, ezért elvettem azt. Harry totál bekattant, elkezdtünk veszekedni és Chloe felállt hogy neki ez sok. Elindult kifele, mi meg utána. Neki könnyű volt kijutni, de mi beleütköztünk a rajongókba. Majd láttam hogy Chloe eléri a buszmegállót és Harry gyorsabb tempóra kapcsolt... De nem emlékszem többre. Olyan volt mintha  valamilyen ködben sétálnék, nem is a földön. A tárgyakat másképp láttam és azt sem tudtam hol vagyok... Majd a szemét telepen tértem magamhoz.- mondtam zavarodottan. Egy kis ideig mindenki csak pislogott, majd Louisból kitört a röhögés. Annyira nevetett, hogy leesett a kanapéról. Egy kicsit nekem is jobb kedvem lett és elmosolyodtam. 
- És Harry, te ezért pipultál be?!- nézett a barátjára még jobban. Harry csak durcásan felhúzta az orrát, majd vett egy mély levegőt. 
- Sajnálom haver!- nézett bűntudatosan a szemembe- Lehet kicsit túlreagáltam...- sütötte le a szemét. Vigyorogva pattantam fel és ugrottam rá, hogy megöleljem. Nem szeretem ha haragszanak rám. Mosolyogva ültem a helyemen, majd ránéztem Liamre és Zaynre, és a vigyor lekonyult az arcomról. Louis is elkomorodott és felült a kanapéra, ahonnan nem rég esett le.
- Ez tényleg rászállt Chloera!- mondta Liam maga elé bambulva. 
- Kinyírom azt a nőszemélyt!- csikorgatta a fogát Zayn.- Úgy látszik a szép szóból még mindig nem ért!- dühös volt.
- Miről van szó?!- kérdezte Louis, megnyugtatott hogy nem csak nekem nem mondták el. 
- Vasárnap összefutottam Taylorral a szállodában...- mondta Liam, majd mindent elmondott. Szinte tátott szájjal hallgattam a történetet. Minden kezdett össze állni. Harry a fejét fogva gondolkodott, és látszott nem tudja mit tegyen.
- Nem fogja sokáig azt gondolni hogy van köztem és Chloe közt valami- nézett nyomatékosan a szemembe, hogy folytassam. Vettem egy nagy levegőt, majd elkezdtem.
- Miután hazakísértük Chloet, Dan behívott az irodájába...- mindent elmondtam, szóról-szóra. Csak pislogtak ahogy egyre inkább haladtam a történetbe. Ugyan annyira le voltak döbbenve mint én meg Harry az irodában.
- Ezt nem teheti vele! Ő nem egy tárgy!- Zayn jogosan akadt ki. Én is dühös lennék a helyében, nem mintha most teljesen fairnak tartanám.
- De még mindig jobban jár így, mint a másik lehetőséggel! És így legalább a közelében leszünk...- mondta el Harry az indokot amiért megegyeztünk vele.- Úgyhogy holnap alá kell írjátok ti is a szerződést, ha nem akarjátok hogy elveszítsük!- mondta komoran. Ideges csend volt a szobában, és mindenki lopva Zaynt figyelte. Ez neki a legnehezebb...
- Perrienél vagyok!- állt fel idegesen, majd az ajtó csapódása jelezte hogy elhagyta a szobát. Remélem Pezznek majd sikerül lenyugtatnia valahogy. Nem sok időbe telt, míg csak én és Harry maradtunk a házban... Jól jönne egy barátnő... Valószínűleg Harry is ezen gondolkodhatott, de ha minden igaz nekem kilátásban van egy.
- Mit csinálunk?- kérdezte Hazza, ezzel is kirángatva a gondolataim közül. 
- Nem tudom, de valami jót!- vigyorgott rám. A lelkesedésünk hamar alább hagyott, miután 5 perc alatt sem sikerült kitaláltunk semmi jót. - Tartsunk csajos délutánt pasiként!- csillant fel a szeme, én pedig azonnal bele mentem. Mindig jól szokott elsülni, és azon kívül, hogy ilyenkor mi nem sírós filmeket nézünk, hanem sört iszunk, ugyan úgy csinálunk mint a lányok. Pletyizünk, vagy inkább mondjuk úgy hogy beszélgetünk, röhögünk, szívatjuk a másikat és valami jó akció filmmel zárjuk a napot.... Ha meg Liam a partner akkor egy Disney mesével.
- Hozok sört!- mondtam, és elindultam a mélyhűtőhöz.
- Szerzek nasit!- hallottam meg a távolodó hangját, majd elhagyta a házat. Kivettem egy rekeszt, és kibontottam a csomagolását. Bevittem mind a 6 üveget a nappaliba, majd miután megtaláltam a sör nyitót, azt is melléjük tettem. Megkerestem a zene csatornát, és betettem viszonylag halkra. Nem kellett sokat várjak, meg is jött a göndörke. Egy egész zacskónyi egészségtelen dolog volt nála, nekem meg felcsillant a szemem.
- Azokat honnan szerezted?- kérdeztem elképedve. Nem nagyon ehetünk ilyeneket.
- Bár mennyit lehet venni a cukrospúlttól!- mondta ő is elképedve. Mindenki azt hiszi, hogy mert sztárok vagyunk, sok pénzzel, minden ilyet megvehetünk, és annyit eszünk amennyit akarunk. Ez részben igaz is lenne, ugyanis tényleg sok pénzünk van, és megvehetnénk...HA! És itt jön a kellemetlenebbik fele... Nem ehetünk mindig azt amit akarunk, mert állítólag mindenben példát kell mutatni, ebbe pedig az alak is beletartozik. Ez most kicsit lányosnak hangzik, de ez az igazság! A személyi edzők és velük együtt a menedzser sem támogatja ezt az élet vitelt, ráadásul a sok cukros kaja a tinédzserek legnagyobb ellensége! És bár már nem igazán vagyunk abban a korban, még mindig előszeretettel bújnak elő pattanások a babapopsi arcunkon, így Lou a sminkes is megvonja tőlünk ezeket a finom falatokat...
- Én Niall Horan. A One Direction világhírű fiú banda egyik tagja, megfogadom, hogy- kezdtem el Hazzával együtt mondani a banda fogadalmát. - ami ma este, itt ebben a szobában történik, az itt is marad! Amit ma megeszek azt itt eszem meg, a négy falon kívülre nem megy híre! Amit ma megiszok, azt a saját vécémbe ürítem ki, és nem beszélek róla! Nem engedek be egy lányt se, ez nem róluk szól! Harrynek nem vasalom ki a haját! Zaynnek nem nyúlom le egyik tükrét sem!- "Niallnak nem eszem meg a kajáját" hallgattam Harrytől- Louisnak nem dugom el a répáit! Liamnak nem csempészek kanalat egyik dolgába sem! Legyek átkozott ha bármelyiket is megszegem, és kakiljon le háromszor egy Kevin!
 ~One Direction kódex, kettes paragrafus, hármas bekezdés.- fejeztük be. Miután ezt elmondtuk, nyugodtan kezdtünk el beszélgetni mindenről. Leginkább csak nevettünk, meg hülyéskedtünk és oltári nagy baromságokat árasztottunk magunkból.
- Akkor most mi van Chloeval?- tértem át egy komolyabb témára, miközben egy gumi macit rágcsáltam.
-Mi lenne?!- nézett rám, kérdőn de tudtam hogy ez a "nemérdekelmertmenővagyok" pillantás csak egy álca, igazából nagyon is zavarja. Miután nem hagytam abba az arcának a fürkészését, egy nagy sóhajjal elkezdte. - Nézd Niall... Aláírtuk a szerződést! Hidd el, ez volt a legjobb lehetőség! Így neki jó lesz, én meg majd tovább lépek! Legalább Taylor leszáll róla...- motyogta az utolsó mondatot.
- Ne felejtkezz meg az utolsó pontról! Bárki lehet!- néztem méllyen a szemébe, majd hagytam egy kicsit gondolkodni, addig pedig játszottam a Swing Copters-el. Nagyon idegesítő játék! olyan mint a Flappy Bird volt, és azon is szinte függő voltam. Tényleg, nem egyszer vették el a fiúk a telefonom, mert túl sokat lógtam rajta, majd egyszer dühömbe kitöröltem, és már nem tudtam visszatelepíteni. Megint meghaltam a 11.-nél! Az a rekordom, és nem nagyon tudom megdönteni! Idegesen léptem ki az alkalmazásból, és dobtam le magam mellé a telefonom.
- És, neked megakadt valakin a szemed?- kérdezte kacsintva. Igen, hölgyeim és uraim, Harry Styles vissza tért!
- Nem!- röhögtem el magam.- És most nem is nagyon fog.-mondtam, mire egyetértően bólintott.
- Mit nézünk?- kérdezte két ásítás között.
- Nemtom'.- vontam meg a vállam fáradtan. Elkezdtem kapcsolgatni az adók között, majd valamilyen lövöldözősnél megálltam. Nem is igazán néztem a filmet, sőt még a címére sem emlékszem, mert az első 5 perc alatt elaludtam.

- Niall horkolj már halkabban, nem hallom tőled a mesét!- hallottam meg Louis vinnyogó hangját, majd egy párna landolt az arcomban. Nagyokat pislogva ültem fel, és megláttam Harryt és Louist a spongyabob előtt görnyedni. Hazzának egy kakaó foglalt helyet a kezében, míg Lou egy csésze gőzölgő teát szürcsölgetett. Ásítozva ballagtam fel az emeletre, ahol a szobámban szép lassan felöltöztem. Immár vidáman, és korgó gyomorral ugráltam le a lépcsőn. A konyhában mosolyogva biccentettem a maradék két fiúnak, majd egy nagy szendvics társaságában, csatlakoztam a vihogó óvodásokhoz. Úgy egy órája nézhettük a tévét, idő közben mindenki felöltözött, amikor megszólalt a csengő. Érdeklődve mentem ajtót nyitni, és hogy őszinte legyek, nem is tudtam hogy itt van csengő. Babráltam egy kicsit a zárral, majd diadalittasan lenyomtam a kilincset, és elkezdtem tolni az ajtót. Beragadt! Próbálkoztam még, de nem akart kinyílni.
- Niall, befelé nyílik!- hallottam meg Chloe unott hangját az ajtó túloldaláról. Zavartan követtem a tanácsát, és ajtó tényleg kinyílt.
- Nem tudhattam!- védekeztem amint megláttam. Röhögve megforgatta a szemét, majd elindult befelé. Meg sem lepődtem, hogy nem várja meg míg beinvitálom, elég otthonosan mozog a házunkban. Követtem a tekintetemmel viszonylag apró termetét, és a szemem automatikusan a fenekén akadt meg. Szoros, tesi rövidnadrágot viselt, egy szintén testhez simuló sportos felsővel. Bármennyire is próbáltam úgy ránézni mint egy lányra, nem ment. Félreértés ne essék, eszméletlen alakja van, és tényleg nagy mázlista az aki a barátnőjének mondhatja majd, de nekem olyan mint egy kishúg. Nagyot sóhajtva csuktam be az ajtót, majd követtem a nappaliba.
- Nincs ehhez az öltözékhez egy kicsit hideg?!- nézett fel egy pillanatra Zayn a mobiljából, majd folytatta a Twitterezést. Mosolyogva figyeltem a beszélgetésnek nem mondható akciójukat. Chloe le sem reagálta, csak szemet forgatott és elkezdte megmagyarázni hogy miért jött.
- Szóval... ti valószínűleg elfelejtettétek, de megígértétek a tesitanáromnak hogy a személyi edzőim lesztek! Márpedig ha nem csináltok semmit, én megbukok és koptathatom még egy évet a sulipadot. Mindenki rosszul jár!- hadarta el.
- Mi miért?- kérdezte Louis.
- Mert akkor nem láthatjátok minden nap a csinos kis pofim.- rebegtette meg a szempilláit, mire elnevettük magunk.
- És ebben a ruhában jöttél edzeni 5 fiú közé?!- nézett fel rá ismét Zayn, de most már nem vezette vissza a tekintetét a telefonjára.
- Arghh! Szállj már le a ruhámról!- mondta Chloe mérgesen.- Amúgy ez a tesi cuccom úgyhogy befoghatod! Inkább menj és öltözz át, nem érek rá egész nap!- mondta, és tapsolt kettőt, sürgetés képen. Zayn felállt, majd egy félmosoly elfojtása után elindult a szobájába. Tudtuk hogy csak húzza Chloet de ő még meg kell szokja.
- Ácsi, ácsi!- állt fel Louis fontoskodva.- Honnan tudod, hogy mi most ráérünk?- nézett a szemébe.
- Ember, nyaraltok! Még szép hogy ráértek!- mondta mintha ez lenne a világ legegyértelműbb dolga. Lehuppant a kanapéra, mi pedig felmentünk elkészülni.
Hirtelen jött. Ahogy a cuccaim között kutakodtam, kezdtem felfogni, hogy mit is fog jelenti ez a szerződés. Nem fog menni, hiszen szeretem Chloet, de csak mint egy barátot. Dan túl sokat kér, de meg kell tennem különben elszakítja tőlünk a lányt. És tudom, hogy mit okozok ezzel Harrynek, a legjobb barátomnak. Ha belemegyek, az is fáj neki, ha nem az is. Ilyenkor nincs mit tenni.
Kiemeltem egy melegítőgatyát a sok ruha közül. Lehuppantam az ágyra, és meredtem magam elé, amíg meg nem hallottam Louis sürgető kiabálását odalentről.
-Niall, igyekezz már, mindenki letolta a seggét, csak te tollászkodsz!
Elmorzsoltam egy könnycseppet a szemem sarkában, és öltözni kezdtem. Ez nehezebb lesz, mint gondoltam...








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése