2015. július 5., vasárnap

43. Who's "that girl"?






- Nagyiiiii! Nagyiiiii! Nyisd ki az ajtót! Nagyiiiii!- nevetve álltam a kislányom mellett, aki éppen anya ajtaján dörömbölt. Szombat van, ezért biztos voltam benne, hogy itthon lesz. Pár perc után megfogtam a kislányom kezét, mert hallottam ahogy valaki a kulcsal babrál odabenn. 
- Papa!- mosolyodott el ahogy meglátta, majd a nyakába ugrott. Én is köszöntöttem, majd beléptem a házba. Ugyan olyan volt mint amikor kicsi voltam. Bevallom, nem gyakran jövök erre, a munkám miatt szinte csak kiteszem a kislányom és már rohanok is tovább. Az ünnepeken pedig nálunk találkozunk, hiszen nagyobb a házunk. 
- Mi szél hozott erre bogárkám?- guggolt le apa az unokájához, aki szemrebbenés nélkül mondta az arcába, hogy a nagyihoz jöttünk. A mosolyomat elfojtva igyekeztem lecsillapítani a lányomat. 
- Hol a nagyi?- apa mosolyogva a nappali felé mutatott és a kislányom már el is tűnt. 

- Szia drágám! Hát ti mit kerestek itt?- nézett ránk mosolyogva és eltette a kötőtűjét. Hát igen, anya eléggé... régimódi, mondjuk így. 
- Nagyi!- ült le mellé a kislányom a kanapéra.- Nem fejezted be anyunak a mesét amikor kicsi volt, így ő se tudta befejezni nekem. De én kíváncsi vagyok rá!- mondta, és meg sem próbáltam megértetni vele, hogy kicsit várjon még ezzel. 
- Ó igen?!- mosolyodott el anya és közelebb hajolt a szeplős unokájához.- És mégis melyik meseről van szó?
- A Chloesról. Tudod, Chloe és a One Direction!- mondta csillogó szemekkel, anya pedig megállt gondolkodni pár percet. 
- Emlékszem!- csapott egyet a térdére és mosolyogva rámnézett.- Édesanyád sosem kérdezte mi történt utána, így nem is mondtam el. Na de ha te tudni szeretnéd...
- Igen, igen, igen! Nagyi légyszi meséld el!- húzta fel a lábát izgatottan és majd kiugrott a bőréből. 
- Hát jó, de hol is hagytuk abba?- nézett rám, de esélyem sem volt válaszolni, a lányom ezt is megtette helyettem. 
- A végzős bálnál, amikor a gonosz lányok bocsánatot kértek és Chloe elvitte őket bemutatni a One Directionnak!- mondta vigyorogva és egy pillantást vetett rám, ezzel jelezve, hogy ő nagyon is figyelt. 
- Áá, igen, már emlékszem is. Na akkor lássuk csak...- kezdett el gondolkodni és én is leültem egy fotelba. Bármennyire is viccesen hangzik, én is kiváncsi voltam a folytatásra ráadásul most nem nekem kellett mesélnem. - Szóval Chloe...
- Ó, hát előkerült ez a mese is!- jött be apa, majd leült a másik fotelba. Elővette az újságot és elkezdte olvasni. De én tudtam, hogy igazából figyel. Mindig is figyelt...


Chloe Rivers:

A laptopomon nézegettem a végzős bálról készült képeket, és olyan érzés volt, mintha már évek teltek volna el azóta, holott csak pár nap volt. Miután hazaértünk, Olga kijelentette, hogy addig nem fekszik le senki amíg nincs mindenkivel kép. Így reggel nyolckor estünk be az ágyakba, ha jól emlékszem legalább öten aludtunk a szobámba, hisz ez van a legközelebb a lépcsőhöz. 
A képen épp Harry nyomott az arcomra egy puszit én pedig idegesen lecsuktam a gépet. Sikerült ismét felhúznom magam, még mindig nem tudtam eldönteni mi történik velem. Azóta nem beszéltünk erről, nincsenek is a szállodában, talán épp New Yorkban adnak interjút. De ez a kis távollétük kivételesen jól jött, mert tudtam gondolkodni. Nem tudtam hova tegyem az egész lényét, nem tudtam mit kezdjek a helyzettel. Az egyik felem mintha megkönnyebbült volna, hogy valamilyen szinten "együtt vagyok" vele, a másik részem viszont sikít a tudattól, hogy nem Max van mellettem. Egyszerűen nem értem magam és ez kezd megőrjíteni. 
Ijedten kaptam a telefonom után, a hirtelen csörgéstől majdnem leesve az ágyról. Túlságosan elkalandoztam... Megesik. Niall neve villogott a kijelzőn én pedig vigyorogva vettem fel. 
- Mizu csajszi?- nevetett bele azzal a Niallos nevetésével, mire én is elnevettem magam. 
- Semmi különös... Mikor kezdtek?- tudom, hogy említették már az időpontot, de teljesen kiment a fejemből, hiába próbáltam meg felidézni. 
- Pont ezért hívlak, tudtam hogy elfelejted!- nevetett ismét és tudtam, hogy egy idióta vigyor van az arcán. Az amit mindig felvesz ha valamiben igaza van.- Még úgy 10 perc és mi jövünk, úgyhogy szedd össze Melt és nézzetek minket!- próbált átváltani fenyegető hangnembe de nem ment neki. 
- Jó jó, ki nem hagynánk!- forgattam meg nevetve a szemem, majd hallottam ahogy a háttérből valaki rákiált, hogy ne telefonáljon így nevetve elköszöntem tőle. 

- Kész is, kapcsold be a tévét!- tette le Mel az utolsó cukros tálat az asztalra én pedig kimásztam a párnák közül és benyomtam a szerkentyűt. Kitettünk magunkért, minden egészségtelen dolgot oda hordtunk a konyhából, felkészülve a riportra. Mindneki így nézi őket nem?! Nem...?!
- Melyik adón megy?- néztem a barátnőmre mert ezt egyik fiú sem említette egyszer sem. Röhögve megvonta a vállát, én pedig kapkodva kezdtem el végig menni az összes csatornán, hisz már késésben voltunk. 
"-Köszöntsék sok szeretettel mai sztárvendégeinket, itt van velünk a One Direction!"- gyorsan megálltam, majd az ölembe vettem a popcornt és a tévére fókuszáltam. A nézőtéren felvisítottak a Directionerek én pedig elfolytottam egy mosolyt. Beültek egymás mellé a kanapéra és szokásosan alig fértek el. Nem értem miért nincs senkinek egy rendes méretű kanapéja..."-Szóval... Uraim..."- kezdte el a műsorvezető mi pedig elnevettük magunk. Az arckifejezésükből ítélve értékelték a megszólítást, leginkább Louis, aki mintha kihúzta volna magát. "- Most épp pihenőtök van, hogy érzitek magatokat?"
-"Köszönjük, nagyon jól, jó érzés csak úgy pihenni mindenféle sürgetés nélkül. Csend van körülöttünk és reggelente addig alszunk amíg akarunk!"-mondta Liam nevetve. Persze csak akkor ha fel nem keltem őket, de ezt nem kell mindenkinek tudnia-tettem hozzá magamban. 
-"De természetesen hiányzanak a rajongóink! Furcsa hogy nem halljuk a sikításaikat és azt, ahogy éneklik a dalainkat."-tette hozzá Niall majd belemosolygott a kamerába. És pont mint a mellettem ülő lány, valószínűleg az összes Niall-girl elolvadt ettől a képtől. 
-"Meg persze a színpadra felrepülő melltartók is hiányoznak!"-tette hozzá Harry egy félmosollyal a száján mire mind felnevettek. 
-"És Perrie? A Little Mix is épp ott pihen nem igaz Zayn? Így több időtök van egymásra?"- ez mégis milyen kérdés?! Egyértelmű, ha mindketten egy helyen nyaralnak, még szép hogy van idejük egymásra. Engem már most kiborított volna ez a sok felesleges kérdés, de Zaynnek egy arcizma sem rándult, csak elmosolyodott és nyugodtan válaszolt a kérdésre. 
-"Igen, nagyon élvezzük a szabadnapokat, gyakran megyünk várost nézni vagy csak simán filmezünk egyet mint a normális emberek!"- mondta elfojtva egy mosolyt, ezzel jelezve, hogy jöhetnének értelmesebb kérdések is. Csak beszéltek és beszéltek, szokásukhoz híven röhögve egymáson és húzva a másik agyát. Leginkább Louis unatkozott, de lefoglalta magát a mellette ülő Liam vállának pöckölgetésével. És annyira elmerült ebben, hogy nem is hallotta a hozzá intézett kérdést. Harry röhögve rúgta bokán a kanapé túloldaláról mire végre répakirályfi is figyelt. 
-"Mi lepett meg leginkább a nyaraló központban ahol most vagytok? Valami nagyon különleges kell legyen benne, ha már szinte minden híresség ott nyaral."
-"Az, hogy óriási!"- mondta nagyra nyílt szemekkel én pedig elnevettem magam.-"Komolyan! Amikor bejelentkeztünk, a recepciós térképet adott, hogy ne vesszünk el. Akár egy híres városban! Nagyon dúrva!"- mondta és elnevette magát mert Niall előadta hogy még a házukba is elveszett egyszer Lou, és felhívta őket hogy merre jut le a földszintre. A fejemet fogva nevettem, ezt a sztorit még én sem hallottam. 
Pár felesleges kérdést még fel tett, majd olyat kérdezett amire nem számítottam. 
-"Ha jól tudom, nagyon jóba letettek a szálloda tulajdonos, Dan Rivers lányával, Chloeval. Zayn, ő valamennyire a rokonod igaz? Hamar elfogadták a többiek, nem érezte magát kellemtlenül a lány?"- a lány... Hát köszi.
-"Huhh"-nevetett fel Zayn, majd folytatta-"Igen, az unokatestvérem, de én ezt sokáig nem tudtam így a fiúk nem azért kezdtek el vele barátkozni. Ez később derült ki, így annyira nem volt befolyásos dolog. De Chloe a személyiségének köszönhetően nagyon könnyen megtaláltuk, megtalálták vele a közös hangot. És hogy nem érezte-e magát kellemetlenül? De igen!"-nevettek fel mind az öten és én is visszaemlékeztem az első "Activity Louis Módra" játszmámra.-"De hamar felvette a ritmusunk!"-tette hozzá mosolyogva, a műsorvezető pedig sürgetően bólintott. Úgy tűnt nagyon akar mondani valamit. 
- "Na és Harry... Ha igazak a forrásaim, márpedig azok mindig igazak"- nevetett fel, de a fiúk nem kapcsolódtak be. Mind tudtuk mivel kapcsolatban fog kérdezni, de azért én mégiscsak reménykedtem hogy elkerülnek engem.-"Te egy kicsit közelebbi kapcsolatba kerültél ezzel a lánnyal, ugye?"- kezdett nagyon idegesíteni a fickó. Ha már rólam kérdez jegyezze már meg a nevemet!
-"Igen jóban vagyunk, sokszor hülyülünk együtt. Szinte minden nap nálunk lóg, elkerülhetetlen lenne hogy ne legyünk barátok!"- egy másodpercre a kamerába nézett, mintha csak üzenni akarna, hogy meg ne szólaljak, pedig nem is voltam hallótávolságon belül. 
-"Nekem pedig úgy tűnt mintha valamivel több lenne köztetek mint barátság!"-vigyorodott el gonoszan, pletykára szomjasan-"Meg is van!"- kattintott az iPadre és megjelent a háttérben egy kép. Egy kép Harryről és rólam ahogyan csókolózunk a suli udvaron. Lefehéredtem pont ahogy Harry és mindegyikőjük kényelmetlenül kezdett el fészkelődni a kanapén.-"Ne menjenek sehova, pár perc és jövünk vissza! Itt lesz velünk a One Direction és kiderül ki ez a lány, aki valamiért mindig a One Directionnel köthető össze! Nemsokára jövünk!"-nézett a kamerába majd elindultak a reklámok. Feldúltan dobtam el az egyik párnát. Beletúr a magánéletembe, mindenki szemszögéből meg akar ismerni, olyan képet hoz ki rólam amit nem is tudtam hogy létezik, de a nevemet nem képes megjegyezni! Mégis miért olyan nehéz?! Chloe! Öt betű! 
Vettem egy nagy levegőt majd felálltam és a fülemhez emeltem a telefont. Tudtam hogy hívni fog. 
- Chloe én nem tudtam, hogy bele fog keverni, ne haragudj!- hadarta el egy szuszra én pedig halványan elmosolyodtam. 
- Miért haragudnék? Ez csak egy idióta ember!-mondtam duzzogva, felidézve a pár perce ért sérelmeim. 
- Zavar "a lány"?!- nevetett fel. 
- Ne tudd meg mennyire! Mond meg neki, hogy üdvözlöm, és hogy Chloenak hívnak és ha legközelebb találkozunk, ne lepődjön meg ha megütöm!- mondtam mérgesen, de hallva a nevetését nekem is mosolyra húzódott a szám. 
- Mit mondjak a képről?- kérdezte pár pillanat csend után. 
- Nem tudom.-sóhajtottam- Azon a képen tisztán látszik hogy mi vagyunk és az is hogy az egy csók. Nincs nagyon választásod...- mondtam és hallottam ahogy hümmög. A háttérben közölték, hogy még pár perc és hallottam ahogy Louis a háttérből hívja Harryt, vagyis "Hazzacicaaaaaa"-t ezért elköszöntem és vissza ültem a kanapéra. Mel nem kérdezett semmit, tudta, hogy nem tudnék válaszolni. Csendben vártuk, hogy újra kezdődjön az adás és megtudjuk Harry mit válaszol...

-"Itt vagyunk újra a One Directionnel! Szóval Harry, ki is ez a lány?"- a képünk megjelent megint, mellette a Twitter képemmel csak hogy minden elvetemült fan tudja kit kell majd megtámadni. 
- Hát én beszarok!- mondtam Melnek- Miért nem hívják rögtön az egész show-t "Ismerjük meg Chloe Riverst"-nek?!- hangosan felnevetett én pedig tovább puffogtam. 
-"Ez a lány Chloe Rivers, apropó üdvözöl és azt üzeni van neve is!"- villantotta meg Harry a legnagyobb vigyorát a műsorvezető pedig láthatóan zavarba jött. 
-Ezaz! Szép volt Hazza!- ugrottam fel ordibálva és röhögve figyeltem a folytatást. 
-"Amúgy! Ez a csók Chloe végzős bálján történt meg, épp felelsz vagy merszet játszottunk!- "gondolkodott" hangosan Louis, Harry pedig egy elfolytott vigyorral nézett rá. 
-"Igen igen! Mondtam is nekik, hogy le fogják fotózni őket, de Niall nem akart más feladatot kitalálni!"-kapcsolódott be Zayn is a mesébe, Niall pedig bosszúsan kapta felé a fejét, gondolom nem örült mert ő viszi el a "balhét", de aztán mosolyogva bólogatni kezdett. 
-"Egyszóval ez csak egy játék volt!"- fejezte be Liam komolyan, de a szeménél összefutó nevető ráncokból azonnal leszűrhettük, hogy nem sok választja el a röhögéstől. A műsorvezető Harryre nézett aki egy amolyan mit lehet tenni, ez van stílusban megvonta a vállát. A fickó próbált fogást találni rajtuk, de annyira egyhangúan bólogattak, hogy ha nem rólam lett volna szó, lehet még én is elhiszem. 
-"Köszönjük, hogy itt voltatok! Hölgyeim és uraim, a One Direction!"- mutatott feléjük, ők pedig mosolyogva intettek a kamerának, majd elindult a stáb neve jobb oldalt, ők pedig integetve a nézőknek, elhagyták a termet. 

Idegesen járkáltam a házukban fel-alá, perceken belül meg kellene érkezzenek én pedig nagyon ideges voltam. A twitteremet elárasztották a gyűlölködő üzenetek, volt néhány aranyos is és nőtt a követőim száma, de a káromkodó véleményekből sokkal több volt. Messengeren szinte már kiakadt a szám az app jobb fenti sarkában, annyian írtak de nem akartam megnyitni. Twitteren a hatodik leggyakrabban trendelt szöveg volt a Harry és Chloe de ahogy láttam a #wehateChloe és a #thatgirlleaveHazzalone is nagyon gyakori volt. És nem is járunk, a rajongók azt hiszik egy játék miatt volt. És így is a gyűlölőim száma az egekben. Mi lenne ha tényleg lenne köztünk valami?! Mindig azt hittem nem zavar az emberek véleménye, mindig igyekeztem leszarni mit gondolnak rólam mások, de most lehetetlennek tűnt. Túl sokan lettek, túl rövid idő alatt és nem tudtam mit kezdjek a helyzettel. Eddig is sokan utálták mert a fiúkkal lógtam és mert a semmi miatt vagyok híres, de ez a csók csak parazsat dobott a tűzre. Nem tudtam mit kell ilyenkor tenni, a telefon rezgett a zsebembe, jelezve hogy az üzenetek csak jönnek és jönnek én meg kezdtem elveszlődni a saját világomba. Mel hiába próbált megnyugtatni, egy idő után már csak tompán hallottam a hangját, a szemem előtt a gyűlölködő üzenetek lebegtek. Már épp megőrültem, amikor nyílt az ajtó és beléptek rajta a fiúk. Könnyekkel a szemembe futottam oda és csimpaszkodtam bele a legközelebbikbe. Az illatáról megismertem, hogy Harry az, és még szorosabban kezdtem el ölelni. A telefonom rezgett és közel álltam a síráshoz. 
- Sajnálom!- súgta a fülembe szomorúan és nyomott egy puszit a fejemre. Szörnyű érzés ha utál a fél világ, pedig nem is tettél semmi rosszat...

15 megjegyzés:

  1. Szegény Chloe :/ Mindenesetre imádtam a fejezetet, és Harryt meg Louist még annál is jobban :) Ja, meg a szünetet! Így gyakrabban jön új <3 Csak így tovább, és ne hagyjatok sokáig olvasnivaló nélkül! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen, nagyon aranyos vagy!:) A szünetet ki ne imádná?:D Igyekszünk a következővel!!:) <3

      Törlés
  2. Haliiii! :))
    Imádlak titekeeeeet!!! <3<3<3
    Nagyon jó leeett!! :)))))
    Hamaaar köviiiit!! <3:)<3:)

    VálaszTörlés
  3. Annyira szeretem <3333
    #Favoriteblog4ever :)))

    VálaszTörlés
  4. Csak most láttam hogy fenntvan :$ :D
    Csak a szokásosat tudom mondani : SZUPEER <3<3
    Imádom <3 :$

    VálaszTörlés
  5. Jujciii. ♡♡ Siessetek a kövivel. ♡ Imádtam. ♡♡

    VálaszTörlés
  6. Mikor jon a kovi minden 2 percbe felnezek de nincs resz :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vasárnapig ne keresd, addig biztos nem lesz:( <3

      Törlés